A légszennyezettség csökkentése és a levegőminőség javítását célzó akciók hatékonyságának folyamatos nyomon követése egyre nagyobb hangsúlyt kap a világ nagyvárosaiban, így Budapesten is. A döntések meghozatalában és a lakossági tájékoztatásban fontos szerepet játszik a levegőminőség monitorozása. A kormányhivatalok által működtetett hivatalos mérőhálózat mellett egyre több civil kezdeményezés is foglalkozik a környezeti levegő mérésével. Az előbbi szabványos (és drága) műszerekkel dolgozik, az utóbbiak pedig olcsóbb, könnyebben hozzáférhető szenzorokkal. Évek óta tartó vita, hogy a kétféle mérőrendszer adatai egymással összevethetőek-e, illetve egymást ki tudják-e egészíteni. A HungAIRy LIFE integrált projekt (IP) keretében a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztálya erről rendezett 2022. május 5-én szakmai konferenciát „A levegőterheltségi szint mérése és a mérési adatok felhasználásának korlátai” címmel.

Az első blokkban az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatról és a környezeti levegő mérésének szabványos és kontrollált módszereiről volt szó. Ezután a Greenpeace és a Levegő Munkacsoport képviselői beszéltek az ún. citizen science (közösségi tudomány) levegőmérési módszereiről és ennek tanulságairól. A HungAIRy IP miskolci szakértője bemutatta a Miskolci Egyetem által fejlesztett, ún. low cost szenzorokkal (olcsó érzékelőkkel) működő,  a kisméretű aeroszol részecskék (PM₁₀, PM_2.5) mérését szolgáló rendszert. Az ELTE TTK Meteorológiai Tanszék munkatársa pedig arról beszélt, hogy statisztikai módszerekkel hogyan lehet összehasonlítani a különböző módon gyűjtött levegőminőségi adatokat.

A konferencia pódiumbeszélgetéssel zárult, ahol az előadók és az online résztvevők azt mérlegelték, hogy milyen formában és mely területeken jöhetne létre aktív együttműködés a szakmai civil szervezetek és az OLM szakmai csapata között, illetve hogyan lehetne olyan modellt készíteni, amely mindkét adatbázis adatait hasznosítja, hogy azok egymást támogatva képezhessék a levegőminőség-javító intézkedéseket.