A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztálya november 12-én közösen szervezett szakmai workshopot a városi logisztikai infrastruktúra fejlesztéséről a Főpolgármesteri Hivatalban. Az esemény célja az volt, hogy megvitassák a városi logisztikát támogató infrastrukturális elemek tervezési és megvalósítási lehetőségeit, különös tekintettel a fenntartható városi áruszállítás kihívásaira és megoldásaira.

A klímasemlegesség és fenntarthatóság jegyében

A workshopot Lőcsei-Tóth Kinga, a Klíma- és Környezetügyi Főosztály főosztályvezető-helyettese nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a városi logisztika kulcsfontosságú terület Budapest számára, különösen az Európai Bizottság által indított „100 klímasemleges és okos város” küldetés keretében, amelyhez Budapest is csatlakozott. A program nyitott a vállalatok számára, amelyek folyamatosan bekapcsolódhatnak a város klímavédelmi tevékenységeibe.

A városi logisztika aktuális helyzete és jövője

Strang Tamás, a BKK Curbside Management vezetője bemutatta a városi logisztikával kapcsolatos aktuális tevékenységeket. Az előadás során több fontos projekt és kezdeményezés is szóba került:

• Szegélyzóna koncepció és módszertan kidolgozása: A GRETA K+F projekt keretében folyamatban van egy módszertan kidolgozása, amely 2024 végére készül el. Itt két budapesti területen (IV. és VIII. kerület) logisztikai fókuszú forgalomtechnikai beavatkozások is várhatók 2025 első negyedévében.
• Fenntartható Városi Logisztikai Terv: A BKK adatgyűjtésekkel és elemzésekkel támogatja egy átfogó logisztikai terv kidolgozását, amely figyelembe veszi az üzletek, áruszállítók és várostervezők sokszor eltérő igényeit.
• LIFE IP HungAIRy projekt: A fővárosi levegőminőség javítását is célzó projekt keretében 2025-ben városi logisztikai mintabeavatkozások valósulnak meg, amelyhez jelenleg a megvalósíthatósági tanulmányok készítése zajlik.

A városi logisztikai hálózat tervezése

Büki Aletta, a BKK senior közterület-fejlesztési munkatársa a városi logisztika infrastrukturális hálózatának tervezési szempontjairól beszélt. A hálózat egyik kulcseleme a rakodópontok rendszere, amelyek két fő típusra oszthatók: koncentrált rakodóhelyek az alapellátás biztosítására és rövid idejű rakodóhelyek a gyors szállítások számára.

Nemzetközi jógyakorlatok és technológiai megoldások

A workshop második részében Büki Aletta és dr. Sárdi Dávid Lajos, a BME egyetemi adjunktusa bemutatták a városi logisztikát támogató infrastruktúra-elemek – mint a mikrohubok, mobilhubok és csomaghubok – megvalósítási lehetőségeit. Az előadás során nemzetközi példák is előkerültek, amelyek inspirációt jelenthetnek Budapest számára.

Kiscsoportos munka és plenáris beszélgetés

A résztvevők kiscsoportos munka keretében vitatták meg a lehetséges technológiai változatokat, és a helyszínek kiválasztásához tartozó értékelési szempontrendszert. A plenáris beszélgetés során több gyakorlati szempont is felmerült, mint például az adatszerzés flottakezelő rendszerek bevonásával, a fenntartható városi logisztikai rendszer célrendszerének és jövőképének meghatározása, valamint az áruszállítás és az egyéni mobilitás kapcsolata.

Kihívások és következő lépések

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a technológiai változatok és a hubok kialakítása hosszú távú üzleti modelleket és megfelelő szabályozási kereteket igényel. A LIFE IP HungAIRy projekt keretében vizsgált helyszínek, és a 2025-re tervezett megvalósítás fontos lépéseket jelenthetnek afelé, hogy a városi áruszállítás fenntarthatóvá legyen.

Záró gondolatok

A workshop végén a résztvevők megosztották véleményüket arról, hogy a mikrokonszolidációs pontok üzemeltetése mely szereplők feladata legyen. Három fő opció merült fel: a piaci szolgáltatók (pl. logisztikai cégek), az önkormányzat vagy fővárosi tulajdonú cégek, illetve egy vegyes modell, amelyben, konzorcium formájában több szereplő – például önkormányzatok és piaci szolgáltatók – együttműködve biztosítaná a működést. A többség egy ilyen konzorcium mellett tette le a voksát. A következő, januári workshopon az üzemeltetés kérdéskörét és a kapcsolódó szabályozási kereteket vitatják meg a résztvevők.

Az esemény újabb fontos mérföldkövet jelent a fenntartható városi logisztika megtervezésében és megvalósításában.