ATMO-Plan – a megalapozott levegőminőségi döntések szolgálatában

A levegőminőség javítása minden település számára közös cél, azonban a megfelelő intézkedések kiválasztása korántsem egyszerű feladat. Egy új elkerülőút, a forgalom átszervezése vagy a lakossági fűtés korszerűsítése mind hozzájárulhat a légszennyezés mértékének csökkentéséhez, de ezek hatása településenként eltérő lehet. A HungAIRy projekt egyik legfontosabb eredménye, hogy létrejött egy olyan döntéstámogató alkalmazás, amely lehetővé teszi az intézkedések várható levegőminőségi hatásának előzetes becslését. Ez az alkalmazás az ATMO-Plan.

 

Az ATMO-Plan alkalmazást a belga VITO kutatóintézet fejlesztette, magyarországi alkalmazását pedig a HungAIRy projekt keretében a hazai adottságokra alakították át. A rendszer működtetésében, a háttéradatok frissítésében és a szakmai alkalmazás támogatásában a HungaroMet szakemberei is részt vesznek. Az ATMO-Plan így nem csupán egy szoftver, hanem a levegőminőségi tervezés korszerű, adatvezérelt eszköze.

Az adatoktól a döntéshozatalig

Az ATMO-Plan működésének alapját a nagy felbontású emissziós, meteorológiai és levegőminőségi adatok jelentik. Az alkalmazás ezeket az információkat együttesen használja fel annak becslésére, hogy egy településen hogyan változna a levegőminőség különböző intézkedések hatására. A rendszer a hazai adottságokra készült, ezért a számítások Magyarország kibocsátási, levegőminőségi és meteorológiai viszonyait veszik figyelembe.

Ez különösen fontos azért, mert ugyanaz az intézkedés nem mindenhol eredményez azonos javulást. Egy sűrűn beépített városközpontban a közlekedési beavatkozások lehetnek hatékonyabbak, míg egy családi házas övezetben a lakossági fűtés korszerűsítése hozhat nagyobb eredményt. Az ATMO-Plan segítségével a települések még a megvalósítás előtt összehasonlíthatják a különböző lehetőségeket, és megalapozottabb döntéseket hozhatnak a levegőminőség javítása érdekében.

Két terület, ahol a legtöbbet számít

Magyarországon a légszennyezettség két legjelentősebb helyi forrása a lakossági fűtés és a közlekedés. Az ATMO-Plan ezért elsősorban ezek hatásainak vizsgálatára készült.

A közlekedési modul lehetőséget ad annak modellezésére, hogy miként változna a levegőminőség például egy forgalomcsillapított övezet kialakításával, egy útszakasz forgalmának módosításával vagy a járműállomány összetételének változásával. A számítások segítségével becsülhető a kulcsfontosságú légszennyezők (pl. PM2.5, NO2) koncentrációjának változása.

A lakossági fűtési modul ezzel párhuzamosan azt vizsgálja, milyen eredménnyel járhat a tüzelőanyag-váltás, a korszerűbb fűtőberendezések elterjedése vagy az épületek energiahatékonyságának javítása. Ezek az intézkedések különösen a téli időszakban játszanak fontos szerepet, amikor a lakossági fűtésből származó kibocsátások jelentősen hozzájárulnak a kisméretű aeroszol részecskék koncentrációjának emelkedéséhez.

A települések mindennapi munkájának eszköze

A HungAIRy projektben az ATMO-Plan nem kutatási célokat szolgált, hanem közvetlenül támogatta a tíz partnertelepülés levegőminőségi terveinek felülvizsgálatát. Az ökomenedzserek ugyanazon módszertan alapján készíthették el a különböző intézkedések várható hatásának összehasonlítását, ami egységesebb és átláthatóbb tervezési folyamatot eredményezett.

Az alkalmazás egyik legnagyobb előnye, hogy a döntéshozók nem feltételezésekre, hanem modellezett eredményekre támaszkodhatnak. Ez különösen fontos akkor, amikor egy településnek korlátozott forrásokból kell kiválasztania azokat a beavatkozásokat, amelyek a legnagyobb környezeti és egészségügyi hasznot hozzák a lakosság számára.

Egy hosszú távon is hasznosuló örökség

Az ATMO-Plan a HungAIRy egyik olyan eredménye, amely a projekt lezárása után is tovább él. A HungaroMet szakmai közreműködésével működtetett rendszer hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzatok a jövőben is korszerű, adatvezérelt módon készíthessék elő levegőminőségi intézkedéseiket.

A projekt ezzel nem csupán egy új informatikai eszközt hozott létre, hanem egy olyan szemléletet is meghonosított, amelyben a levegőminőség-védelem alapját a megbízható adatok, a modellezés és a tudományosan megalapozott döntéshozatal jelenti.