Partnerhálózatunk eredményei: Kaposvár felkerült a levegőminőségi térképre

A HungAIRy projekt története 2019-ben indult, amikor elstartolt az Európai Unió által támogatott, nyolc évre tervezett program, melynek célja Magyarország levegőminőségének javítása. Kaposváron a projekt keretében új mérőállomás létesült, levegőminőség-mérő szenzorok épültek ki, valamint elkezdete szemléletformáló munkáját a helyi ökomenedzser. A város emellett aktív közösségi és edukációs programokkal ösztönözte – és teszi ezt még 2026-ban is – a fenntartható közlekedést és a környezettudatos életmódot, amellyel a levegőminőség javításán túl hosszú távon is élhetőbb városi környezetet teremt. Hogy mindez mit jelent a gyakorlatban? Egy több éven át, lépésről lépésre felépített folyamatot, amelynek eredményei ma már kézzelfoghatók.

 

A miskolc–kaposvári nagy felbontású PM-monitoring mérőhálózat

A HungAIRy projekt egyik partnere, a Miskolci Egyetem Miskolcon és Kaposváron nagy felbontású PM monitoring hálózatot hozott létre a kisméretű aeroszol részecskék (PM10 és PM2.5) által okozott szennyezettség mérésére. Kaposváron 2022 végére 20 mérőegységet helyeztek ki, amelyek a családi házas övezetektől a forgalmas csomópontokig lefedik a város teljes területét. A cél nem pusztán az volt, hogy adatokat gyűjtsenek, hanem az is, hogy a légszennyezettség alakulása a lakosság számára is láthatóvá váljon. Az adatok elérhetők a pmmonitoring.hu honlapon, a Kaposvár menüpont alatt.

Új légszennyezettségi mérőállomások telepítése

A projekt részeként két partnertelepülésen – Békéscsabán és Kaposváron –, ahol korábban nem működött mérőállomás, egy-egy új automata mérőállomást telepítettek. Kaposváron az 2023. július 5-én helyezték üzembe az állomást.

Kezdetben a Baranya Vármegyei Kormányhivatal üzemeltette, majd a feladatokat a HungaroMet Nonprofit Zrt. vette át. A ma már az Országos Légszennyezettségi Hálózat részét képező mérőállomások segítségével folyamatosan nyomon követhető a levegőminőség alakulása, valamint pontosabb képet lehet kapni a légszennyezés lehetséges forrásairól is.

Az állomás a nap 24 órájában méri a legfontosabb légszennyező anyagokat – az ózont, a nitrogén-oxidokat, a kisméretű aeroszol részecskéket, a kén-dioxidot, a szén-monoxidot, illetve a meteorológiai paramétereket. Ezzel Kaposvár végre felkerült a „térképre”: nemcsak helyi, hanem országos összehasonlításban is értelmezhetővé vált a levegőminőség alakulása. Az adatok a feldolgozást és ellenőrzést követően bárki számára elérhetőek a HungaroMet Nonprofit Zrt. honlapján.

Az új mérési eredmények a lakossági tájékoztatás mellett a helyi döntéshozatalt és a levegőminőségi tervek megalapozását is támogatják.

Szemléletformálás az ökomenedzser segítségével

Az adatok önmagukban nem elegendők. A projekt egyik vállalt feladataként létrejött az ökomenedzser-hálózat, amely helyben segíti a levegőminőség javítását célzó intézkedések koordinálását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy kialakul egy „kapocs” a szakma és a lakosság között. Az ökomenedzser egy olyan szereplő, aki nemcsak értelmezi, hanem el is magyarázza az adatok jelentését, és cselekvésre ösztönöz. A legnagyobb kihívás nem maga a mérés volt, hanem az, hogy a problémát közelebb vigyék az emberekhez.

Az elmúlt években Kaposváron egyre több olyan program indult, amely közvetlenül a lakosságot szólítja meg. Ilyenek például a Bringás Reggelik, ahol péksüteménnyel várják a kerékpárral érkezőket. A Klímakuckó környezetvédelmi tematikájú irodájában rendszeresek az előadások és az interaktív foglalkozások, elsősorban gyermekek számára.

A Városligetben szervezett önálló környezetvédelmi és levegőtisztaság-védelmi események fókuszában is az áll, hogy a levegőminőség nem csupán szakmai kérdés, hanem mindennapi döntések eredménye. A kampányok a helyes fűtési technikákra, a komposztálásra, vagy éppen a fenntartható közlekedésre hívják fel a figyelmet – vagyis arra, hogy a változás a háztartások szintjén is nélkülözhetetlen.

A HungAIRy projekt 2026 végéig tart, de Kaposváron már most látszik, hogy nem egyszeri fejlesztésről van szó. A mérőhálózatok, a szakmai együttműködések és a lakossági programok együtt egy olyan rendszert alkotnak, amely hosszú távon is fenntartható, vagyis a projekt lezárása után is fennmaradhatnak azok az eredmények, amelyeket az elmúlt években értek el Kaposváron.