2026. május 27-én negyedik alkalommal ültek egy asztalhoz a vármegyei kormányhivatalok és a LIFE IP HungAIRy projekt településeinek képviselői, hogy a levegőminőségi terveik felülvizsgálatával kapcsolatos tapasztalatokról és az aktuális kihívásokról beszélgessenek. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. által koordinált környezetvédelmi projekt szakmai kerekasztal-beszélgetése sikerrel zárult, jó alapot teremtve a tervek összehangolásához, az adatgyűjtési igények felméréséhez és a jó gyakorlatok átadásához.

A LIFE IP HungAIRy – „A levegőminőség javítása 10 magyar településen a levegőminőségi tervek végrehajtásának elősegítésével” – elnevezésű nemzetközi projekt 2019-ben indult, és 2026 végén zárul le. Célja a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése, valamint a levegőminőség javítása átfogó és pilot intézkedések megvalósításával.

Bár az elmúlt évtizedek során a legfontosabb légszennyező anyagok koncentrációja csökkenő tendenciát mutatott, az Európai Unió által meghatározott új levegőminőségi határértékek szigorodása, valamint a légszennyezettség egészségkárosító hatásai miatt továbbra is kiemelten fontosak a levegőminőség javítását célzó helyi és országos intézkedések.

A projektben részt vevő települések az érintett kormányhivatalok és egyéb érdekelt felek bevonásával kétévente felülvizsgálják levegőminőségi terveiket, amelyhez segítséget nyújt a HungaroMet mint koordináló kedvezményezett. A Társaság egyrészt biztosítja a tervek előkészítéséhez szükséges szakmai hátteret, másrészt támogatja a projektben kifejlesztett ATMO-Plan levegőminőség-modellező és döntés-előkészítő eszköz gyakorlati alkalmazását, hosszú távú üzemeltetését és fejlesztését.

A kerekasztal-beszélgetést Bezegh Barbara, a projekt vezetője nyitotta meg, köszöntve a résztvevőket. Bevezetőjében hangsúlyozta a levegőminőségi tervek jelentőségét, valamint azt, hogy a levegőminőség javítása érdekében elengedhetetlen a különböző szereplők közötti együttműködés és a tervezett intézkedések hatékony megvalósítása.

Dr. Varga Judit levegőminőség-védelmi szakértő elmondta, hogy egészségünk hatékonyabb védelme érdekében szigorodik az uniós levegőtisztaság-védelmi szabályozás. Az új levegőminőségi irányelv előírásait az idei év végéig kell átültetni a hazai joggyakorlatba. Ismertette a legjelentősebb változásokat, valamint azt, hogy ezek milyen új feladatokat és kihívásokat jelentenek a hazai mérőhálózat számára. A szakértő hangsúlyozta a modellezés – a levegőtisztaság-védelem egyik alapvető eszköze – fontosságát, amely egyszerre jelent nagy lehetőséget és komoly szakmai kihívást. A modellezés segítségével nemcsak a mérőállomással nem rendelkező területek levegőminősége mutatható be, hanem a várható légszennyezettségi helyzetek is előre jelezhetők, illetve a levegőminőség javítását célzó intézkedések levegőminőségre gyakorolt hatása is becsülhető.

Babcsány Ildikó, az Ökomenedzser Tudásközpont vezetője ismét bemutatta a HungAIRy által néhány éve készített, a levegőminőségi tervek felülvizsgálatát elősegítő útmutatót, amely jelentős segítséget nyújt a tervek készítői számára. Hangsúlyozta, hogy fontos a helyzet elemzése, a légszennyező források komplex vizsgálata, majd a következtetések levonása, az intézkedések megfogalmazása és hatásuk becslése – például a modellezés segítségével –, és az intézkedések beépítése a készülő tervekbe.

A szakmai előadásokat követően élénk beszélgetés alakult ki: a jelenlévők beszámoltak arról, hogy hol tartanak az aktuális levegőminőségi terveik elkészítésében, milyen problémákba ütköztek, azokat hogyan kezelték, valamint egymást segítve megosztották bevált gyakorlataikat.