kibocsátás

Környezettudatos gazdálkodás a gyakorlatban

dorov — Thu, 10 Mar 2022 19:28:37 +0000

Környezettudatos gazdálkodás a gyakorlatban

dorov 2022. 03. 10. 20:28

Környezettudatos gazdálkodás a gyakorlatban címmel tartott online, NAK akkreditált képzést A Mindennapi Kultúráért Egyesület a mezőgazdasági szaktanácsadók és az ökomenedzserek számára 2022. február 25-én. A képzés a HungAIRy LIFE integrált projekt mezőgazdasági kibocsátáscsökkentési célkitűzéseihez kapcsolódott.

A mezőgazdasági tevékenységek jelentős forrásai a kisméretű részecske és ammónia kibocsátásnak. Éppen ezért fontos a mezőgazdasági termelők, szaktanácsadók képzése a kibocsátás csökkentése terén. A Mindennapi Kultúráért Egyesület a HungAIRy elnevezésű, a levegőminőség 8 magyarországi régiójában történő javítását célzó LIFE integrált projekt keretében a mezőgazdasági eredetű légszennyező anyag kibocsátások csökkentésével kapcsolatos ismeretek közreadására szervezte a mezőgazdasági szaktanácsadók és az ökomenedzserek számára az online, NAK által akkreditált képzést ”Környezettudatos gazdálkodás a gyakorlatban” címmel.

A képzés keretében röviden bemutatták a HungAIRy projekt legfontosabb jellemzőit és mezőgazdasági kibocsátáscsökkentési célkitűzéseit, az ezen a területen eddig elért legfontosabb eredményeket és a további jövőbeli feladatokat.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Egyetemi laborközpontjának vezetője, dr. Béres András előadásában külön kitért a legfontosabb levegővédelmi alapfogalmakra, hazánk levegőminőségét befolyásoló tényezőkre, és részletesen bemutatta a hazai kisméretű részecske kibocsátás és ammónia kibocsátás legfontosabb jellemzőit, egészségügyi és egyéb környezeti hatásait.

Szilágyi Arnold, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának munkatársa a növénytermesztés légszennyező anyag kibocsátását befolyásoló tényezőket mutatta be, előadásában foglalkozott a kisméretű részecske kibocsátás csökkentési lehetőségeivel, és a szervestrágya, illetve műtrágya kijuttatási módjának az ammónia kibocsátásra gyakorolt hatásaival.

A záró előadásban dr. Béres András központvezető az állattartás kisméretű részecske és ammónia kibocsátásával, a kibocsátáscsökkentés lehetőségeivel foglalkozott. Részletesen bemutatta a Nemzeti Kibocsátási Határérték Irányelvben (NEC-irányelv) megfogalmazott kibocsátáscsökkentési célokat, ezen célok mezőgazdasági vonatkozásait. Külön felhívta a figyelmet az egyes állatfajtáknak az összes kibocsátásokban betöltött szerepére, a kibocsátáscsökkentési lehetőségekre és azok gazdasági vonatkozásaira.

Az online eseményt 62 résztvevő kísérte figyelemmel, az előadás anyagai az alábbi linken

https://amke.hu/kornyezettudatos-gazdalkodas-gyakorlatban-eloadas-anyagok/ megtekinthetőek.

A Mindennapi Kultúráért Egyesület

Új szabályozás a levegőminőség javításáért

Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. — Mon, 23 Mar 2020 13:17:17 +0000

Új szabályozás a levegőminőség javításáért

Herman Ottó In… 2020. 03. 23. 14:17

A 2020. január 1-jétől életbe lépő, szilárd tüzelésű kazánokra vonatkozó, valamint a 2022. január 1-jétől életbe lépő egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozó új szabályozásnak köszönhetően várhatóan csökken a légszennyezőanyag-kibocsátás, az energiahatékonyság pedig nőni fog.

A Hungarian Agricultural Research című szaklapban megjelent tanulmány szerint: a 2020-ra és 2030-ra kitűzött klíma és energia célok elérése, valamint a földgáz árának emelkedése a szilárd tüzelőanyag-fogyasztás jelentős növekedését eredményezte az utóbbi években Magyarországon. Ez egyúttal a szállópor-kibocsátás emelkedését is jelentette, ami a lakossági szektor nem megfelelő tüzelőanyag használatára és tüzelőberendezéseire vezethető vissza.

Ebben hozhat változást a 2020. január 1-jével életbe lépő új környezetvédelmi szabályozás, amely a bizottság 2015/1189 rendelete, a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeket hajtja végre.

A szabályozás az 500 kilowatt (kW) mért hőteljesítményű szilárd tüzelésű kazánok forgalomba hozatalára és használatbavételre vonatkozik (ideértve a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok részét képező szilárd tüzelésű kazánokat is).

A szilárd tüzelésű kazánoknak 2020. január 1-jétől fogva a következő követelményeket kell teljesíteniük:

a legfeljebb 20 kW mért hőteljesítményű kazánok szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 75%-nál kisebb;
a 20 kW-nál nagyobb mért hőteljesítményű kazánok szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 77%-nál kisebb;
a porra vonatkozó szezonális helyiségfűtési kibocsátás az automata kazánok esetében nem lehet 40 mg/m3-nél, a kézi fűtésű kazánok esetében pedig 60 mg/m3-nél nagyobb;
a gáznemű szerves vegyületekre vonatkozó szezonális helyiségfűtési kibocsátás az automata kazánok esetében nem lehet 20 mg/m3-nél, a kézi fűtésű kazánok esetében pedig 30 mg/m3-nél nagyobb;
a szén-monoxidra vonatkozó szezonális helyiségfűtési kibocsátás az automata kazánok esetében nem lehet 500 mg/m3-nél, a kézi fűtésű kazánok esetében pedig 700 mg/m3-nél nagyobb;
a nitrogén-oxidokra vonatkozó, nitrogén-dioxidban kifejezett szezonális helyiségfűtési kibocsátás a biomasszával működő kazánok esetében nem lehet 200 mg/m3-nél, a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok esetében pedig 350 mg/m3-nél nagyobb.

A fenti követelményeket a szilárd tüzelésű kazánoknak az optimális tüzelőanyagok és a további alkalmas tüzelőanyagok esetében egyaránt teljesíteniük kell.

Az új szabályozás nem alkalmazandó a kizárólag meleg ivóvíz és szaniter meleg víz biztosítása céljából hőt előállító kazánokra, a gáznemű hordozó közeg melegítésére és elosztására használt kazánokra, az 50 kW és az annál nagyobb maximális elektromos teljesítményű kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánokra és a nem fás biomasszával működő kazánokra.

A rendelet hatályba lépésével a gyártóknak információszolgáltatási kötelezettségük is keletkezett a szilárd tüzelésű kazánokra vonatkozóan. Meg kell adni a műszaki paramétereket, amelyeket mérésekkel és számításokkal kell igazolni, tájékoztatást kell adni a megfelelő üzemeltetésre, az alkalmas tüzelőanyagok minőségi követelményeire és az életciklus végén elvégzendő szétszerelésre, újrafeldolgozásra és ártalmatlanításra vonatkozóan is.

A rendelet végrehajtása hasonló változásokat fog eredményezni az egyedi helyiségfűtő berendezések szabályozásában is 2022. január 1-jétől.

A teljes tanulmány, New regulation to improve air quality címmel ide kattintva érhető el.

Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Kelet-Közép-Európa együtt tesz a levegőminőség javításáért

Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. — Fri, 13 Mar 2020 07:11:26 +0000

Kelet-Közép-Európa együtt tesz a levegőminőség javításáért

Herman Ottó In… 2020. 03. 13. 08:11

A HungAIRy LIFE integrált projekt képviselői is részt vettek a levegőminőséggel foglalkozó LIFE projektekben résztvevő szakembereknek szervezett három napos krakkói műhelytalálkozón, ahol jelen voltak az Európai Bizottság képviselői és a kapcsolódó lengyel, bolgár és szlovák projektek delegáltjai is.

Az esemény apropóját az adta, hogy félidejéhez ért az első levegőtisztaság-védelemmel foglalkozó LIFE integrált projekt, a lengyel LIFE IP MALOPOLSKA megvalósítása.

Lengyelországi erőfeszítések – a LIFE IP Malopolska

A 2016-ban indult projekt indokoltságát az adja, hogy Lengyelországban található 36 város az 50 legszennyezettebb településből az Európai Unióban, amelyből 9 Kis-Lengyelországban helyezkedik el. A légszennyezettség legfőbb oka a rossz minőségű szénnel történő tüzelés, amit ráadásul meglehetősen korszerűtlen tüzelőberendezésekben égetnek el, kb. 500.000 olyan kazán van, ami semmilyen emissziós követelménynek nem felel meg.

A lengyel kollégák a lakossági fűtés okozta problémák megoldását a szabályozás, az ellenőrzés, a támogatási programok és a tájékoztatás együttesében látják.

Szigorú szabályozás, támogatás, ellenőrzés és tájékoztatás

A szabályozás érinti a tüzelőanyagokat, meglévő és új tüzelőberendezéseket, legyen szó egyedi helyiségfűtő berendezésről vagy kazánokról.

Több településen, így Krakkóban és Wroclawban is betiltották a szilárd tüzelést, a tűzifát is beleértve. Általános tiltást vezettek be a szén és a 20 százalék feletti nedvességtartalmú fa tüzelésére.

2019. július 1-jétől csak az úgynevezett ökodesign irányelvnek megfelelő új tüzelőberendezést lehet üzembe helyezni Kis-Lengyelországban, ezzel idő előtt bevezetve a 2020-tól illetve 2022-től EU szinten alkalmazandó jogszabályokat. Az új kazánokat minden esetben el kell látni automata adagolóval.

A meglévő kazánokat – amelyek nem felelnek meg az EN 303-5:2012 Class 3 szabványnak (a jelenlegi legalacsonyabb követelményeket előíró lengyel előírásnak) – 2022. december 31-ig, a Class 3-4. szabványt teljesítő berendezéseket 2026. december 31-ig kell kicserélni. Egyedi helyiségfűtő berendezéseknél a 80 százalék alatti hatásfokú berendezéseket 2022. december 31-ig szintén cserélni kell, vagy elektrofilterrel kell ellátni.

A szigorú szabályozás fokozott hatósági ellenőrzéssel és fellépéssel társul. A helyi rendőrség (csendőrség) jár el bejelentésre vagy saját kezdeményezésre. Előbbit egy erre létrehozott felületen is megtehetik a lakosok, anonim módon. Az ellenőrzések során drónos megfigyelést (a szilárd tüzelés használatának kiszűrésére, egy egyszerű PM szenzorral és videóval megtámogatva), valamint laboratóriumban történő, akkreditált hamuvizsgálatot is alkalmaznak. Fokozott szigorral lépnek fel a hulladékégetéssel szemben, ezzel kapcsolatban Kis-Lengyelországban az elmúlt években 5650 vizsgálatot végeztek.

2018 és 2029 között a lengyel állam 25 milliárd Eurót biztosít energiahatékonyság fejlesztésre és tüzelőberendezés-csere programra, ami az egylakásos lakóépületek korszerűsítésére használható, ez mai árfolyamon számítva, éves szinten közel 850 milliárd forintot jelent. A pályázatokat az önkormányzatok bonyolítják, a támogatás 70 százalékát az állam biztosítja, a fennmaradó 30 százalék rendezése településenként változó: részben vagy egészben az önkormányzat finanszírozza, az önrész a teljes beruházási költség maximum 20 százaléka lehet.

A pályázatok benyújtását, a lakosság tájékoztatását a jelenleg 62 településen működő ökomenedzser-hálózat segíti. A pályázati segítség mellett tanácsot adnak a kiválasztandó fűtési rendszerre és egyéb kapcsolódó energiahatékonysági fejlesztésekre is. Az elmúlt évek során közel 5 ezer beszélgetést több mint 500 ezer embert elérve folytattak le. Ezzel párhuzamosan 3 ezer épület energiahatékonysági felmérését végezték el.

Környező országok hasonló erőfeszítései

A bolgárok 2019-ben kezdték el a munkát a LIFE IP Clean Air projektben, amelynek célja 6 város levegőminőségének javítása, a projektben fejlesztik az önkormányzati dolgozói kapacitást, megújítják és végrehajtják a levegőminőségi terveket, és egy lakossági akciót indítanak több mint 10 ezer tüzelőberendezés cseréjére.

A lakossági kibocsátást csökkentő támogatási program Csehországban is létezik, ahol 2012 óta foglalkoznak ezzel kiemelten és fordítanak nagyobb összegeket a lakóépületek energiahatékonyságának növelésére.

Szlovákia 2020-ban indította, LIFE IP SK AQ Imrovement címmel a hétéves levegőtisztasági projektjét, ami alapvetően tudatosságnövelésre és helyi kapacitásfejlesztésre irányul. Hasonló projektet adtak be a szlovének 2020 márciusában, aminek támogatásáról 2020 nyarán dönt az Európai Bizottság.

Kelet-Közép-Európa együtt tesz a levegőminőség javításáért

Általánosan megállapítható, hogy a környező országok nagyon hasonló problémákkal küzdenek, ami közül kiemelkedik a lakossági kibocsátás jelentősége, különös tekintettel a fűtésből eredő emisszióra. Az elmúlt 5-10 évben jelentős erőfeszítéseket tettek a régióban, hogy a háztartásokban energiahatékonysági fejlesztéseket ösztönözzenek, az állampolgárokat pedig környezetbarát fűtési megoldások használatára sarkallják. Ez a közeljövőben várhatóan még hangsúlyosabb lesz, egyre több elérhető támogatással.

A térségben problémát okoz, hogy a lakosság jelentős hányada fűt háztartási hulladékokkal, amit a jelenlegi EU-s szabályozás és előírások nem igazán vesznek figyelembe, például nincs a hulladékégetésből eredő légszennyezőanyagokra semmilyen előírás vagy betartandó határérték, emellett az egészségre gyakorolt hatása is kevéssé ismert és kutatott.

A levegőminőség hosszútávú javítását a lakossági kibocsátás csökkentésével lehet hatékonyan javítani, amihez szükség van szigorú szabályozásra, ellenőrzésre, fejlesztéseket támogató és tájékoztató programokra.

A műhelytalálkozón elhangzott előadások ide kattintva érhetőek el.

Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária